A Deutsch-Klub Énekkar hivatalos megalakulását 1996. augusztus 19-től, első nyilvános fellépésüktől datálhatjuk. A Deutsch-Klub német - magyar kulturális, barátsági egyesület részeként és egyben e tagságból kinövő énekkar a foglalkozásokon is németül beszél. Összejöveteleiket már kezdettől jó hangulat, s a maguk szórakoztatására kitalált éneklés jellemezte. Első találkozásaik a Művelődési Központ és Könyvtár nagytermében voltak, majd az ott lévő zsúfolt program következtében a klub egy különálló helységbe költözött. A német államtól kapott anyagi támogatásból ezt a termet sikerült szépen berendezni, amely most már a 30-40 fős kis közösség meghitt otthona. Ilyen előzmények után, a meglévő tagság énekszerető tagjaiból, s ebben a közegben alakult ki évek során az énekkar. Ebben a közösségben minden tag ismert egy-egy régi dalt, amit aztán összegyűjtöttek majd közösen elénekeltek. Eztán derült ki, hogy egy egyik lelkes fiatal, zenekari tag, harmonikázni is tud. Így már könnyebben ment az éneklés. Hisz a zenei kíséret, a harmonika még könnyebbé, hangulatosabbá tette mind az éneklést, mind összejöveteleiket.
Első alkalommal egy családi esten énekelnek kórusban, s a szereplés olyan jól sikerül, hogy elhatározzák, ezután ha csak lehet, folytatják az éneklést. Az évek során egyre több taggal bővült a klub és egyben az énekkar is. 1996 elején az akkor rögtön klubvezetővé vált Galambosné Wagner Éva, valamint egy magas zenei képzettséggel rendelkező pedagógus, Pintér Gábor is csatlakozott a társasághoz, s ezzel hivatalosan is megkezdi felkészülését, majd szerepléseit a kórus. Pintér Gábor kiváló baritonjával, hangszeres tudásával, valamint a tagok kitartó munkája eredményeként az énekkar elérte azt a szintet, mellyel már közönség elé léphetett. Így került sor 1996. augusztus 19-én a régi sásdiak világtalálkozóján az első nyilvános fellépésre. Amellett, hogy arcukon tükröződik az izgalom, a kis csoport sikerrel debütált. A nézőközönség soraiban nagy taps fogadja fellépéseiket. Évente egyszer német nemzetiségi estet tartanak, melyre rendszeresen meghívják a szintén német hagyományokkal rendelkező, közeli, bikali táncosokat. A havi két találkozás alkalmával újabb és újabb dalokat tanulnak, melyek többségét az idősebb tagok hozzák, hisz a német hagyományokat is tőlük tanulhatják a fiatalok. Tagjaik közt épp úgy megtalálható a 20 éves középiskolás, mint a 30-40 éves fiatal középosztály, de vannak 60-70 éves lelkes tagjaik is. 1997 elejére már annyi német dalt ismernek, hogy nehezen tudják kiválasztani bemutatandó repertoárjuk műsorszámait. S minthogy e társaság nem fellépés-orientált. Jókedvvel találkoznak és járnak próbákra, s a kötelezettség nélkül együtt töltött órák fiatalnak, idősnek egyaránt kellemes kikapcsolódást jelentenek. 1997 szeptemberétől Schelhammer Tibor személyében egy olyan taggal bővült a klub s egyben az énekkar, aki szintetizátoron is kiválóan játszik. A nagyobb zenei hatás még jobban megerősíti az énekkar és a tagok önbizalmát. Az év végi amatőr művészeti csoportok bemutatkozó estjei már a szintetizátorral kiegészült énekkarral szerepel. Az újonnan tanult dalokat jó hozzáértéssel válogatják össze, a szólamok a tercelésekkel színesített előadás igazi zenei élményt nyújt. Terveik közt szerepel a klub és énekkar további bővítése, újabb dalok tanulásával az énekkar megtartása. A közös színházlátogatások, a kirándulások, a közösségen belül még nagyobb összetartást, összetartozást eredményeznek.
Az együttes élmények, s nem utolsó sorban a hozzáértő zenei képzettséggel rendelkező tagok irányítása révén a Deutsch-Klub Énekkar elfoglalta méltó helyét Sásd amatőr művészeti csoportjai között.
2006 óta Hermann Istvánné a klub vezetője. 2012-ben csatlakozott a klubtagsághoz Pernecker József, aki a zenekar kíséretében dobosként tevékenykedik.
